A szegedi informatika történeti gyűjtemény dióhéjba foglalt története.
A múlt század hetvenes éveinek közepén a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) kezdeményezésére indult meg az elavult számítógépek, számítástechnikai eszközök és dokumentumok gyűjtése Magyarországon. A kitűzött cél egy olyan múzeum létrehozása volt, amely megőrzi és bemutatja a számítástechnika nemzetközi és hazai megjelenésének, alkalmazásainak, fejlődésének tárgyi és írott emlékeit.
Az NJSZT keretében megalakult – 3 tagú – „Technika Történeti Bizottság” számára a MOL Rt. jogelődje az algyői telepén biztosított egy, a gyűjtés számára alkalmas barakk-sort. A média támogatásának hatására ide szállították az ország minden részéből a kiselejtezésre ítélt gépeket, teljes konfigurációkat, gépegységeket, perifériákat és dokumentációkat. A barakképületek 25 év alatt lassan megteltek olyan eszközökkel, amelyek szinte teljes egészében képviselték a nemzetközi és a hazai fejlesztések eredményeit. E raktárak adtak otthont a lyukkártyás adatfeldolgozó gépektől, „monstrumokon” (Razdan-3, Minszk-22, Minszk-32, ICT, Elliot, Siemens, IBM, Honeywell stb.) keresztül, a PC XT-ig terjedő korszak jellemző számítástechnikai eszközeinek éppen úgy, mint a hazai fejlesztések mérföldköveinek pl.: M-3 dobmemóriák, Kalmár-féle logikai gép, a KFKI, EMG, GAMMA, SZTAKI, BME, VILATI, VIDEOTON, SZKI, Telefongyár stb. kutatóhelyek által produkált) gépek, berendezések.
A gépek és eszközök „sokfélesége” – és ezzel a gyűjtemény szinte egyedülálló vonása – abból adódott, hogy abban a korszakban hivatalosan csak az úgynevezett szocialista relációból (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország) lehetett számítógépeket és perifériákat vásárolni. Azonban azok, akiknek erre alapos indokuk (és dollár-alapú vásárlóerejük) volt, „nyugati relációból” vettek számítástechnikát.
A barakkok megteltével a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) segített a múzeumi megőrzésre felajánlott és folyamatosan érkező eszközök elhelyezésében. Lelkes gyűjtők az Állami Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) épületében rendeztek állandó kiállítást, vidéken pedig Cegléden találtak raktárt.
A szeged-algyői raktárakban tárolt eszközök egy része képezte egy, 1989-ben, Nyíregyházán megrendezett kiállítás anyagát. A rendezvényt Heinz Zemanek osztrák professzor, az európai számítástechnika neves úttörője nyitotta meg. Ő nevezte először a maga nemében páratlannak a gyűjteményt.
1991 évben megalakult az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány. Az alapítók az NJSZT, az Országos Műszaki Múzeum és az Állami Számítógépes Szolgálat voltak. Az alapítvány intézményes keretet adott a gyűjtésnek. A „technikai keretek” azaz a raktározási lehetőségek azonban egyre zsugorodtak, a gépek „többrétegű” elhelyezése rendkívüli problémákkal járt és minimálisra csökkentette a látogatók fogadásának esélyeit.
Az 1997 év, döntő fordulatot hozott a gyűjtemény történetében. A Szegedi Tudományegyetem befogadta és – több lépcsőben – alkalmas elhelyezést biztosított az Alapítvány birtokában lévő összes eszköznek. Így lehetővé vált a különböző helyeken tárolt gépek összegyűjtése, egységes kezelése, megőrzése és az újabb adományok fogadása.
Még ebben az évben a Szegedi Nemzetközi Vásár igazgatósága egy nagysikerű kiállításon mutatta be az Alapítvány gépeinek egy részét. December 4-én megtekintették a kiállítást a villamosmérnökök amerikai székhelyű szervezetének (Institut of Electrical and Electronic Engineers) küldöttei, akik az 1976-ban elhunyt Kalmár László családjának adták át Szegeden a szervezet Computer Pioneer Award poszthumusz kitüntetését. A látottakról elragadtatással nyilatkoztak és csodálkoztak azon, hogy egy ilyen kis ország hogyan tudott ilyen gyűjteményt létrehozni.
2002 évben rendeződött véglegesnek tűnő módon a gyűjtemény olyan raktározása, amely – a múzeumi kiállítási formákat közelítve – a nagyközönség számára is bemutatható.
Három emeleti szinten, kb. 2400 m2 alapterület áll rendelkezésre az eszközök bemutatására, a duplikátumok raktározására, a céljellegű kiállítások külön termekben történő megrendezésére (pl. „az internet története”, „magyar fejlesztések és gyártmányok”, „itt minden működik”, IBM stb.). A Kalmár-szobában találhatók a világhírű matematikus által tervezett gépek, személyi tárgyai, valamint írott emlékei.
2006 év során az alapítvány tevőinek köre – társult tagként – bővült a Szegedi tudományegyetemmel (SZTE) és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez utóbbi intenzíven és hatékonyan foglalkozott a gyűjtemény végleges, a korszerű követelményeknek megfelelő elhelyezését illető problémakörrel. Több tématerv is született a megoldásra. Ebben az évben hatalmas, több ezer darabból álló eszköz-állomány érkezett a vezetékes híradástechnika területéről. Ennek rendezése még jelenleg is folyik. A látogatók száma meghaladta az 1500 főt.
Az alapítók közül az NJSZT nyújtja a legnagyobb anyagi és adminisztratív segítséget a gyűjtemény gondozásához, fejlesztéséhez. 2007 évtől igen jelentős anyagi támogatást nyújt – évente – az Internet Szolgáltatók Hálózati Koordinációs Központja Kht. (ISZT). Ezeknek köszönhetően megindulhattak az olyan fejlesztések is, amelyek a látogatók tájékoztatását interaktív módon elősegítő eszközök és berendezések létrehozására irányulnak. Nagyon értékes az IBM szakembereinek önkéntes munkája, amelynek révén a gyűjtemény eszközállományában jelentős hányadot kitevő, a cég által gyártott gépek felélesztésére, dokumentálására nyújtanak.
2008 év jelentős eseményei közé tartozik az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiirt, „Hogy unokáink is láthassák” című pályázaton való részvétel és a pályázati támogatás elnyerése, az internet történetét bemutató kiállítás megnyitása, valamint az a döntés, miszerint a Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata az Agóra Szeged Pólus pályázat keretében létrehozandó, a belvárosban felépítendő központban méltó, végleges elhelyezést biztosít a gyűjtemény számára.
2009 évben végzett munkát teljes egészében a gyűjteménynek a végleges, a XXI. század igényeinek megfelelő, múzeumi körülményeket biztosító elhelyezésére való felkészülés jellemezte. A gyűjtemény önkéntes munkát végző gondozói, valamint a megbízott vállalkozók fokozott tempóban dolgoztak az új, interaktív eszközök kidolgozásán, a régi gépek felélesztésén, az építési tervek bírálatán, az engedélyezési terv készítéséhez adandó segítség lehetőségein, a kiállításra kerülő eszközök nívós megjelenítésén, a kiállítás alapkoncepciójának körvonalazásán. Az NJSZT vállalta, hogy a kulturális központban elhelyezett, informatika történeti gyűjtemény működtetésének költségeit a megnyitástól (ez 2011 júniusára tervezett időpont) öt éven keresztül viseli. Ezzel vált véglegessé a terv megvalósíthatósága. Az SZTE pályázaton nyert összeggel segíti a gyűjtemény darabjainak katalogizálását, a megfelelő adatbázis létrehozását, a gyűjtemény honlapjának megszerkesztését és karbantartását, a nyitvatartási ügyelet megszervezését, a tárlatvezetési útmutató kidolgozását.
2009 év végén a gyűjtemény becsült összes tömege kb. 220 tonna, amely kb. 12000 darabból áll. A látogatók száma (az elektronikus számláló berendezés adatai alapján) több mint 4000 fő volt, köztük két neves technika történész: Reuben Hogget (Ausztrália) és David Buckley (Anglia).
Szeged, 2010. február
Szerkesztette: Dr. Muszka Dániel
